volgyis blogja

Befagyott a tó, ...

... állapítottam meg, mikor megálltam a tó szélén. Nincs ugyan kemény tél, de az éjszakai mínuszok azért megteszik a hatásukat. A víznek viszont csak egy részét borította jég, jó nagy lihogó hullámzott a közepén. Récék, szárcsák, hattyúk úszkáltak a fagyos vízben, és ácsorogtak a jég szélén. Nézelődtem egy darabig, figyeltem a vidáman úszkáló tömeget, amikor feltűnt valami. Távolabb mintha nagyobb madár ülne a jégen. A távcső azonnal megmondta, rétisas gubbasztott a befagyott részen. Kisvártatva felugrott, és mintha csak játszana az apróságokkal, berepült a vízen úszó tömeg fölé. A nagy madár keltette riadalomra aztán előkerült még egy rétisas, és a récék megkönnyebbülésére a két madár egymást kezdte el kergetni. Hát micsoda élet van itt kérem! Egyből gondolkodni kezdtem, befagyott tó, sasok, minden adott, hogy régi tervemet valóra váltsam. Most már ilyen szemmel néztem szét, és meg is találtam, amit kerestem, egy alkalmasnak tűnő helyet a tóparton.

Hamar munkához is láttam, és a helyszínen talált ágakból, elszáradt növényekből gyorsan összedobtam egy hevenyészett leshelyet a jég szélén. Meglátjuk... Pár nap múlva, némi csalival felvértezve tértem vissza. Gyorsan elrendeztem mindent, és bevackoltam egyszerű rejtekembe.

  

Végre volt idő körülnézni, ugyanis a látvány nem volt mindennapi. A több napja tartó erősen ködös és fagyos időnek köszönhetően mindent vastag zúzmara borított. Szó szerint fehérbe öltözött a táj. A zúzmarás háttér előtt pedig hattyú úszkált a lihogón.

Mesébe illő, idilli állapot. El is voltam ezzel egy darabig. A szemem csak itta a fehéret, a hideget, mígnem a leshely váratlanul megrezdült, a nyakamba hullott pár száraz levél, és a mellettem lévő bokor tetején varjú károgott egyet. A szemfüles dolmányos már kiszúrta a csalit. :) Jó másfél óra telt már el ilyen várakozással. A lihogón apró madár úszkált, bukdácsolt.

Kicsit dideregve, a fényképezőbe bámulva azt találgattam mi lehet, mikor a közelben határozottan koppant a jég. A keresőből felpillantva kilestem az álcaháló résein keresztül. Előttem, a jégen rétisas állt. Már nem is fáztam, feszült pillanatok voltak. A fiatal madár nézelődött kicsit, én meg mikor az ellenkező irányba nézett, óvatosan fordítottam az objektíven. Lassú másodpercek voltak, de aztán a sas végül ott állt, majdnem kitöltve a keresőt.

Hű, ez azért nem semmi. Lapultam is, amennyire tudtam, csak a mutató ujjam mozdult, amikor a nagy madár a kamerába bámult.

De ő szerencsére nyugodt volt, várt még kicsit, majd láthatóan az érdeklődése a csali felé fordult.

Határozott, de csúszós léptekkel közelebb jött. Hej, azok a lábak!

Már vigyáznom kellett, nehogy kilógjon a képmezőből.

Madaram aztán rávetette magát a lényegre, és egy konccal félrevonult. De nem sokáig tartott a nyugalma, váratlanul újabb sas landolt a jégen, majd röviddel utána még egy. A fényképezőt mozdítani sem mertem, ennyi éles szem között esélyem sem lett volna észrevétlen maradni, de ezt már az első madár sem bírta tovább türelemmel, a konccal a karmai között feldobta magát a levegőbe, a többi meg utána. A tó végéig meg sem álltak. Ott történt a következő meglepetés, egy negyedik rétisas is csatlakozott az előbbi bandához,

majd pár perccel később még egy.

Nem akartam elhinni. És mindez ebben a gyönyörű zúzmarás környezetben. Maximálisan elégedett voltam. Rövid csoportosulás után aztán a galeri feloszlott, kaptam tőlük egy hangultos röpképet,

és két szép, tartalmas tájképet.

A sasok távoztak, a lihogón, apró madár úszkált, bukdácsolt. Azt hiszem kis bukó lesz...


Pécs, 2020. január 20.

Légi akrobaták

A madáretetőnél pörgős napok jártak január elején. Cinegék, pintyek, harkályok, szajkók jártak az eleségre. Kislányommal eltöltöttünk egy délutánt a kunyhóban, hogy mindezt szemrevételezzük. A sok esemény közül főként a cinegék kerültek a memóriakártyára, amint surrogó röptükkel váltották egymást az ágakon, és hol kitárt szárnyakkal, hol pedig torpedóként várták, hogy lenyomjam az exponálógombot.


Pécs, 2020. január 18.

A hónap képe - 2019. december

Köderdő - Csuszka - 2019. december, Mecsek

Mikor a felhő a földig ér,
benne az erdő is homályba vész.
Sűrű a köd a hegy felett,
elnyel mindent, élőt és élettelent.
Csak a hangok mutatják, hogy zajlik az élet,
a közeli ágon mozdul egy levél, és kismadárként újjáéled...

A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1 1/20, ISO 1600 +2EV beállításokkal készült.


Pécs, 2019. december 30.

A hónap képe - 2019. november

Vörös kánya - 2019. november, Baranya

A november fotózás tekintetében a kányákról szólt. A folyamatos etetés, megfigyelés töltötte ki a szabadidőmet, és persze amikor tehettem, a leskunyhóban gubbasztottam, várva a szerencsémet, ami egy alkalommal meg is talált. Ez a szerencse kép formájába öntve a november hónap képe.

A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f9 1/100, ISO 1600 -1EV beállításokkal készült.


Pécs, 2019. december 10.

Őszutó

December elején beköszönteni látszik a tél, de az elmúlt hetekben még sok helyen gyönyörködhettünk az ősz színeiben. November végén a már nagy forgalmat produkáló madáretetőnél is szép sárga levelek között bújkáltak a cinegék,

és az etetőtérre érkező egerészölyvek mögött is még tarka ruháját mutatta az erdő.

A madáritatónál sem volt más a helyzet. Az ide érkező madarak még szép őszi körítésben ittak, fürödtek a megújult medencében.


Pécs, 2019. december 2.

Valahol Baranyában...

... a lenyugvó nap sárgára festi az eget,
a színjátékot villás farkú madarak fűszerezik meg.
Közel s távol is felbukkan egy-egy,
az este hangulatát kányák gyülekezése határozza meg...

      


Pécs, 2019. november 30.

Kánya sztori - 2. rész

Halkan, szinte észrevétlenül, szemerkélni kezd az eső. Néha halk koppanással pedig egy-egy lehulló levél landol a kunyhó tetején. A lesben ülök. Abban a lesben, ami az ősz folyamán megújult, hogy egy évvel ezelőtti kányás projektemet folytatni tudjam. Felkészültem rendesen. A tavalyi lessátrat leskunyhó váltotta fel.

A mai már a harmadik alkalom, hogy kányára várok, de most is csak ölyvek mozgolódnak.

Vannak van 4-en, ki messzebb, közelebb. Idestova 10 éve foglalkozom velük, szeretem őket.

Van is összetűzés, mikor a ki egyen először sorrendet próbálják eldönteni.

Velük telik a délelőtt. aztán kora délután végre történik valami. Az egymással kergetőző ölyvek közé vörös villanás vág,

és a leskunyhó elé lehuppan a vörös kánya. Ej, mindjárt más a kép!

Fenséges madár, élvezem a közelségét, de az ölyvek nem hagyják, egyből nekiugranak, mint egy közös ellenségnek. A kánya felül a les fölötti fára. Kis idő elteltével, mikor éppen üres a placc, leugrik gyorsan, hogy ő is sorra kerüljön. A földre lelapulva eszik, tépi a húst,

de nincs nyugta, az ölyvek megint nem hagyják. Szerencsémre most csak félreugrik a kunyhó irányába, így még egy közeli portré belefér.

Nehéz betelni vele, és sajnos most sem hagy sok időt. Az ölyvek támadják, így elugrik. Ennyi is volt mára. Azért bízom a folytatásban, meglátjuk...


Pécs, 2019. november 23.

A hónap képe - 2019. október

Fekete rigó - 2019. szeptember, Mecsek

Őszi pillanat a madáritató mellől...

A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1 1/60, ISO 1600 -1EV beállításokkal készült.


Pécs, 2019. november 21.

A hónap képe - 2019. szeptember

Széncinege - 2019. szeptember, Mecsek

A szeptember az előkészületekről szólt. Tervezés, lesépítés volt a feladat, hogy az őszi-téli fotózások rendben menjenek. Azért egy-két pillanat mellett nem lehetett elmenni, például szembetűnő volt, hogy lépten-nyomon érik a szeder...

A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f6,3 1/125, ISO 3200 -1EV beállításokkal készült.


Pécs, 2019. október 10.

A hónap képe - 2019. augusztus

Kis légykapó - 2019. augusztus, Mecsek

Augusztus, madárvonulás, madáritató. Ez a hármas együtt mindig tartogat meglepetéseket. És ha negyedik összetevőként még én is a lesben tudok ülni ebben az időszakban, akkor akár olyan képek is készülhetnek, mint ebben az esetben. A kis légykapó fokozottan védett madarunk, a Mecsek ritka fészkelője, nagy volt az öröm, mikor tudatosult bennem, hogy valójában mit is fényképeztem. :)

A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f5,6, 1/125, ISO 3200 beállításokkal készült.


Pécs, 2019. szeptember 4.