Hajnali pillanatképek
... A nap még nem kelt fel, de világos van már. A keleti égbolton csak néhány apró felhÅ‘foszlány úszik, a pirkadati égbolt szépen szÃnezÅ‘dik. RózsaszÃnes árnyalata kiválóan derÃti a les melletti kányafűfoltot. Arra várok, hogy történjen valami. A hangulat egészen különleges. Az elÅ‘térben egyre több vÃziboglárka dugja ki kis, fehér virágfejecskéjét, a háttérben pedig szépen nyÃlik még a kányafű. A közelben hangosan kerreg valami, majd nagy kócsag fordul be elém. Nagyon közel van, vigyáznom kell, hogy ki ne szúrja a mozdulataimat. Szerencsém van, nem engem figyel, a reggeli érdekli. Lassú léptekkel halad el mellettem, közben meg-megáll. 1/10 a záridÅ‘, biztos kéz kell. Gyönyörű a madár, eszményi a környezet, a keleti égbolt szÃne pedig finoman festi a képet. Pár kattintás, és a kócsag tovasétál. Na, jól indul a nap...
---
... Felkelt a nap. A tóparti erdÅ‘ fölé emelkedve a vizet is elérik már a sugarak. Az ellenfényes oldalt bámulom, valami hangulatos fotót szeretnék. Egy szárcsa mozog rendszeresen a jó irányban, de nehéz dolgom van, a gyékényes takarásából iramodik meg, és váratlanul szalad át elÅ‘ttem. Esélyem sincs reagálni. Ezt eljátszotta párszor, mindig lemaradtam. Majd egyszer, mintha megsajnálna, szép komótosan úszik a megfelelÅ‘ helyre. Na már csak valami plusz kellene. Egy tollrázás pont megteszi. Az ellenfény teszi a dolgát, és a vÃzcseppek ragyogó gyöngyökké válnak. ...
---
... Egy ideje semmi nem történik. A les körül nagy a nyugalom, túl nagy. Talán szundÃtok egy kicsit, kevés volt a három óra alvás. Bambulok, tekintgetek jobbra-balra, küzdök az álmossággal. Hirtelen szárnysuhogás, közeli csobbanás. Mi érkezett? Cigányréce ül elÅ‘ttem a vÃzen. Nagyon közel van, teljesen kitölti a keresÅ‘t. Ritka pillanat, ébresztÅ‘ gyorsan! Párat kattintok, nem a legjobb helyre szállt le. Sebaj, a madár szépsége, közelsége extra élmény ma reggelre, garantált áloműzÅ‘...
---
... A kányafüves mélyérÅ‘l hangos trilla hangzik fel. Aha, megérkezett a kisfÅ‘nök. Nem látom még, de a megmozduló növények elárulják. Sejtem, hogy hol fog elÅ‘bukkanni. BelÅ‘ttem a helyet, már az objektÃven keresztül nézem. És egyszerre csak megjelenik a kis vöcsök. Kicsit messze van, megpróbálom valahogy a képbe illeszteni. Jó a környezet, mindenhol sárga és fehér virágok. Szeretem ezt a látványt. Aztán a vöcsök ahogy jött, úgy el is tűnt. Elnyelte a kányafű...
Pécs, 2017. május 16.