Nagyböjt
Hű, ez aztán a jó helyzet. A pára is segÃtett, nem kellett aggódnom a jó háttér miatt.
A récék innentÅ‘l kezdve nem zavartatták magukat, bátran kattintgathattam, én meg nem fukarkodtam. :) Alapos tollászkodásba kezdtek. Persze leginkább az igen dekoratÃv gácsérra koncentráltam. Gyönyörű madár, el lehet merülni a tollazat aprólékos mintázatában.
Sokáig rendezgették a tollaikat, a nap is emelkedett közben, és a szürke atmoszféra kezdett halvány szÃnt ölteni. A páros nagyon összhangban volt. Tipikus se veled,
se nélküled kapcsolat. :)
Miután kinézelÅ‘dték magukat, visszacsúsztak a vÃzre, és a tutaj mellett eltűntek a szemem elÅ‘l. Na, ezt már nevezem közeli böjti réce fotónak.
Ahogy a récepár elúszott, a nap is felkelt. A legszebb fényjátékot madarak nélkül néztem végig. De nem bánkódtam, hiszen a memóriakártyán ott sorakoztak a már rég áhÃtott fotók. A reggel azonban a fotózás végére még tartogatott egy meglepetést. Az induláson gondolkodtam már, amikor szárnysuhogás, halk kerregés, és egy böjti gácsér landolt csúszva a vÃzen. Aztán még egy, meg még egy, meg még kettÅ‘. Hirtelen öt réce forgolódott elÅ‘ttem. Az egy szem tojót négy gácsér vette körül, kerregve, hajladozva. Na most ebbÅ‘l mi lesz? Hát az lett, hogy a kis csapat célba vette a tutaj melletti pihenÅ‘fát.
Mi van itt ma kérem? Egyre másra sorakoztak a böjti récék a fán.
A nap már magasan járt, és rá kellett jönnöm, hogy kicsit hibáztam a pihenÅ‘fa pozÃcióját illetÅ‘en. A napsugarak jól oldalba kapták a madarakat, figyelnem kellett nagyon a helyes expóra. Persze az apró bakit feledtette a madarak jelenléte, bÅ‘szen nyomtam a gombot.
A madarak sorban másztak fel a fára, majd rövid tollászkodás után sorban el is úsztak. Az utolsó kép az ellenfényben pózoló tojóról készült.
Jó kis reggel volt. 2015 tavaszán találkoztam elÅ‘ször a fajjal az akkor frissen indÃtott tutajos projekt elején. Azóta vártam egy közeli lehetÅ‘ségre. Azt hiszem kiböjtöltem. :)
Pécs, 2017. április. 5.