Újra a vízen

Harmadik éve lesz már, hogy tutajomat partra húztam. Három éven keresztül ringatóztam rajta, ami alatt rengeteg fényképet készítettem, sok szép élményt szereztem, és ugyancsak sok kalandot éltem át. Most jött el az idő, hogy úszó lesemet újra vízre rakjam. A február ezért már lázas készülődéssel telt. A tutaj alkatrészei a korábbi három szezonos etap alatt elhasználódtak, szükségszerű volt tehát egy kis javítás. Meg némi új tervezés is, ugyanis szükség lett még egy úszó alkalmatosságra, mert természetesen kislányom is velem tart most az új vízi kalandra. Meg is állapítottam, hogy tényleg tavasz van, már az úszó lesek is párban járnak.

Szóval egy március eleji, hajnali akcióval kezdetét vette a tutajos történet új évada.

A hajnali hangulat észrevétlen kúszik be a les sötétjébe. A vízen tükröződő rózsaszaszín árnyalatok szép lassan átveszik az éjszaka kékjének helyét,

hogy majd teret engedjenek a napkelte narancsos árnyalatainak.

Ez az a rövid, percekben mérhető időszak, amit annyira szeretek,

és aminek utánozhatatlan hangulata miatt érdemes korán kelni.

A tutaj merülése jó, a madarak itt vannak, indulhat a játék... :)


Pécs, 2020. március 12.