Kacsáék meg a többiek
A vöcsök elúszott a dolgára, helyét récék vették át. Némelyek egészen közel, a tutaj előtt haladtak el miközben táplálkoztak,
mások inkább a beülőt választották.
Szárnycsapkodás,
tollászkodás, nézelődés
és fürdőzés is bemutatásra került, csak a gombot kellett nyomnom szorgalmasan.
Tartalmas volt az előadás, az biztos, de még nem volt vége. A tőkések között apróbb réce tűnt fel. Egy cigányréce szerette volna birtokba venni a beülőt. Ez ugyan a tőkések miatt nem sikerült neki, de pár közelebbi felvétel azért készült róla.
A récék ezzel odébb is álltak. A méla nézelÅ‘dést a jégmadár szakÃtotta félbe. Hangos ti-ti-ti hangján elÅ‘re szólt, hogy jön.
A buzogány csúcsa úgy tűnik kedvelt leshelye lett. Nincs túl messze, a 2,5 m-es távolságból az objektÃven keresztül már látom a szemében a napkeltét.
Elöntötte a fény a tavat, a pára is eltűnőben már. A visszatérő kis vöcsköt szépen oldalba kapta a napkelte.
Szerencsére ismét a beülőt célozta meg.
Ritka dolog a vöcsköt teljes egészében látni, hát nem fukarkodtam az expóval. Még egy szép tollrázásra is futotta.
Ej de jó volt. A reggelt végül a jégmadár zárta. A napfény festette háttér előtt szemlélte a környéket, és mint egy pecás a horgászbotját, úgy szorongatta a buzogány csúcsát...
Pécs, 2021. szeptember 18.