cigányréce
Kárpótlás
Ej, kemények még a fények. Nehéz a világÃtó fehér tollazatát jól kiexponálni. Küzdök is rendesen a beállÃtásokkal, de végül eltalálom a helyes értékeket, indulhat a buli!
A kócsag sincs ellene a dolognak, egy gyors tollrázás után egyből halászni kezd.
Remekül indul a délután. A kócsag elÅ‘tt feltűnik két réce, közelednek. Hol van már a dÃszes násztollazat, láthatóan vedlésben vannak a tÅ‘kések.
Récék jobbra elúsztak, a kócsag viszont közben meglehetősen közel került. A les melletti növényzet között alig 5-6 m-re sétált be a tutaj mellé.
A holttérben ugyan nem látom, de a halk csobbanások jelzik, hogy egyre közelebb van hozzám. A hirtelen feltűnő szárcsára is a lehető legóvatosabban fordulok rá, nem akarom a kócsagot elriasztani egy óvatlan mozdulattal.
A szárcsa is meglepően közel kerül hozzám. Úgy látszik a les teljesen része lett a tónak, nem foglalkoznak vele.
A szárcsa is siet a dolgára, én meg visszafordulok a kócsag oldalára, nem is hiába. El sem akarom hinni, de a kócsag hihetetlenül közel, mindössze 2 méterre bukkan fel újra a les mellett. Nagyon óvatosnak kell lennem, a lőrést csak álcaháló takarja, ami mögé ilyen közelről az éles szemű madár is beláthat. Ilyen közelről a portréhoz egészen fel kell emelni az optikát, de nem akarom kihagyni.
Szerencsére a madár figyelmét más köti le. Lassú, óvatos léptekkel besétál a tutaj elé, és 4-5 m-re előttem halászni kezd.
Olyan részleteiben látom a jelenetet, amiben még soha nem volt részem.
A kócsag pedig még azt a szÃvességet is megteszi, hogy keresztbe fordul elÅ‘ttem. Képzeletben már megvan a fotó, úgyhogy koncentrálok erÅ‘sen, hogy minden rendben legyen, és csak az exponálógombot kelljen lenyomni. A kócsag halászó mozdulatai nagyon gyorsak. De a fényképezÅ‘ is az. :) Olyan képsort sikerült a memóriakártyára varázsolni, amit nem is akartam elhinni.
A kishal eltűnt a kócsag begyében, a madár pedig komótos léptekkel tovább halászott. Kicsit távolabb egymás után kapkodta ki a halakat a vÃzbÅ‘l.
RendkÃvül boldogan nézem vissza a képeket. Már most elégedett lennék a mai nappal. De nincs vége az izgalmaknak. Cigányréce közeledik. Sokszor láttam Å‘ket, szinte minden alkalommal, de mindig csak távol tÅ‘lem. Most viszont más a helyzet. Felém úszik, és egy gyors fordulattal bekanyarodik a növényzet közé.
Micsoda izgalmak! Pláne, hogy a kócsag ismét megcélozta a tutajt.
Lassan, de biztosan közeledik, miközben folyamatosan halászik.
Minden lecsapás után egy kishalat emel ki a vÃzbÅ‘l.
Addig-addig lépdel, amÃg ismét portrézhatom táplálkozás közben.
Panaszra nem lehet okom, mert ahogy a kócsag elhalad mellettem, a cigányréce ismét feltűnik.
Nem túl közel, de azért nem is olyan távol, bukdácsolni, táplálkozni kezd.
Jó pár percig eltart a jelenet. A továbblépéshez egy tÅ‘kés réce adja meg a lökést. Ugyanis pont ugyanott kezd el turkálni a vÃz alatt, ahol a cigányréce.
Ez lett az én szerencsém. Mert a cigányréce ezt annyira nem szerette, és eltávolodott a tőkéstől, méghozzá felém. Csak jött és jött, egyenesen a les irányába. Lélegzetvisszafojtva vártam, és folyamatosan exponáltam.
A varázslatnak a tutaj mellett halászó kócsag vetett véget. Egy váratlan mozdulattal csapott le a vÃzbe, ami megijesztette a cigányrécét, az meg felugrott a vÃzrÅ‘l és elrepült. EttÅ‘l viszont a kócsag ijedt meg, és Å‘ is elrepült. Remegve néztem vissza, ugye éles lett. Igen! A félénk, titokzatos, óvatos, ritka madár kitölti a képmezÅ‘t. Micsoda délután! A történteken elmélkedem, és a néha megjelenÅ‘ tÅ‘késekre lövök egyet,
meg a közelben röpködő barázdabillegetőre.
A nap lemenÅ‘ben van, szép fények esnek a nádasra, de üres a vÃz. Menjek, maradjak? Maradok. Ugyanis a cigányréce visszajött. Gyors siklással, és csobbanással landol a lestÅ‘l jobbra. Takarásban van ugyan, de reménykedem, hogy kiúszik a legszebb fényekben. Megtörtént.
Viszonylag tempósan, de mivel számÃtottam rá, le tudom követni. Kiúszik a vÃz közepére, majd eltűnik a szomszéd öbölben. Na most kell menni. Percek múlva úgyis lemegy a nap, Ãgy legalább úgy tudok lelépni, hogy a cigányrécét nem zavarom meg. Hát fantasztikus egy délután volt, és azt hiszem mindenért kárpótolt a tó. :)
Pécs, 2015. június 22.
A hónap képe - 2011. augusztus
Az augusztusi fotózások alatt a legizgalmasabbnak a halastónál eltöltött órák bizonyultak. Olyan közelségbe kerültem több fajjal is, amire nem is számÃtottam. A hónap képének egy cigányréce fotót választottam. A vÃzen gyülekezÅ‘ szárcsák között teljesen váratlanul feltűnt néhány cigányréce, és nagy meglepetésemre egyre közelebb jöttek. Végül számomra is fotózható távolságban elkezdtek táplálkozni. Hatalmas élmény volt látni ezeket a szép madarakat, pláne úgy, hogy közben a memória kártya is szaporán telt.
ExpozÃciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f6/7; 1/125; ISO 200.
Pécs, 2011. szeptember 1.
Szárcsák és egyéb finomságok
Egyik este, mikor a gyerekekkel túl voltunk a hattyúetetésen, egy alkalmas helyen összedobtam egy leskunyhót, a naplemente fényeire beállÃtva.
Az elkövetkezÅ‘ két estét kint is töltöttem, lestem a történéseket, amikben szerencsére nem volt hiány. A több száz szárcsa jelenléte már elég volt, hogy ne unatkozzak. A lemenÅ‘ nap fényében izzó nádfal elÅ‘tt közlekedtek, nekem csak exponálnom kellett. Hihetetlen rumlis társaság. Folyamatos röfögés, sÃpolás, krákogás közben folyton kergetÅ‘ztek, riadoztak. Sajnos az akciók tÅ‘lem távol történtek, de a szép fények mindenképpen kárpótoltak.
Miközben a szárcsákat figyelgettem, a tó szélén, a növényzet takarásában mozgást láttam. Messze volt, de egyre közeledett. A parti nád, és egyéb növényzet között apró madárka lépdelt.
Egyre izgatottabb lettem, mert amikor már az objektÃvvel követtem, tudtam, hogy nem mindennapi találkozás vár rám, ami a második este létre is jött. A kis madárka csak jött, és jött, mÃgnem tÅ‘lem 3 méter távolságra megállt. Kattogott a kis pentax, ahogy csak bÃrta. Fiatal kis vÃzicsibe állt elÅ‘ttem. Ez az óvatos, leginkább a nádban bujkáló madár teljes valójában megmutatta magát. Néhány másodperc nézelÅ‘dés után felreppent, és egyszerűen a lest kikerülve a másik oldalamon leszállt, és folytatta a keresgélést tovább. Hihetetlen volt!
Már ennyivel is beértem volna, de akadt még valami. A szárcsák között cigányrécék bukkantak fel. Az eleinte csak távolabb úszkáló récék a második estén már egész közel merészkedtek. Fantasztikus pillanatok következtek. A lemenő nap fényében a szinte arannyá változó nádfal előtt táplálkozni kezdtek.
Bukó récékhez hÃven sorra buktak alá, majd utána tollászkodás következett. Nem is tudom ezt hogyan leÃrni. Madarász vagyok és hivatásos természetvédÅ‘, elÅ‘ttem pedig egy ritka, veszélyeztetett, fokozottan védett madár végzi mindennapi életét. Igen, leÃrhatatlan érzés volt...
Pécs, 2011. augusztus 17.
Fotózás a vÃz fölött
Eljött a főpróba ideje. Az első versenyző egy szürke gém volt. Nagy léptekkel lábalt be a les elé, és néhány irigylésre méltó hal benyelése után ugyanúgy távozott.
Nem sokkal utána egy sirálycsapat lepte el a közeli vÃzfelületet. Nagy zsivaj közepette próbáltak minél több halat kifogni, vagy elvenni a másiktól.
A harmadik témát egy cigányréce adta. Keresztben szeretett volna átúszni elÅ‘ttem, de kiszúrta a kilógó objektÃvet, és szépen eloldalazott. Róla csak távoli képek születtek.
Nagy reményeket fűzök ehhez a leshez, de az már biztos, hogy valami komfortot is beleviszek a dologba, mert rájöttem, hogy nagyon kemény az akác deszka.
Pécs, 2009. szeptember 10.