nádirigó
Délutáni zivatar
A búbos vöcsök is hamar megjelent, és többször egészen közel jött.
Sőt, egy tollászkodási ceremóniát is bemutatott, amit eddig leginkább csak távolról láttam.
Hasát oldalra fordítva rendezgette tollait,
majd az elhagyhatatlan tollrázás következett.
Egészen jól alakultak a dolgok,
amíg váratlanul meg nem dörrent az ég. Annyira el voltam foglalva a vöcsökkel, hogy észre sem vettem a közelgő sötét felhőket. Igen gyorsan történtek a dolgok. Feltámadt a szél, csak úgy dobálták a tutajt a hullámok. Kb egy órán át zuhogott.
Ezzel vége is lett az ígéretesen induló délutánnak, a heves eső elvitte a napot. A madarak elhúzódtak, hát miután elállt az eső, én is követtem a példájukat...
Pécs, 2016. május 10.
Vízparti forgatag
Remek, ilyen helyzetre várok mióta! A kis tisztás takarítása során a rossz helyre növő nádat mindig kivágom, és a kivágott nádszálakból a nádfal mellé kis szigetet készítettem. Kimondottan abból a célból, hogy a rá felkapaszkodó madarakat jó szögből tudjam fotózni. Ez a fiatal vízityúk lett az első.
Nem nagyon zavartatta magát, alaposan körbejárt mindent. Tulajdonképpen egész délután jellemző volt a vízityúkok jelenléte. Volt, hogy három is lőtávolon belül mozgott.
Jöttek-mentek, táplálkoztak, kimásztak a vízben fekvő fákra tollászkodni. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen otthonosan érzik magukat a les előtt.
Egy-egy fiatal szárcsa is feltűnt néha. Legutóbb még apró fiókákat láttam, most meg már anyányi fiatalok bújtak ki a nádasból a nyílt vízre.
A kis vöcsök is meg-megjelent időnként. Mindig meglepődöm, amikor váratlanul egyszer csak felbukkan a víz alól.
A nagy sürgés-forgást nagytestű madár szakítja meg. Fiatal bütykös hattyú úszik be az öbölbe. Nagyon meglepett, még soha nem láttam itt. Hirtelen nem is tudtam mit kezdeni vele. A nagy madár alaposan kitöltötte a kis tisztást. Főleg, amikor két másik is megérkezett.
A három rút kiskacsa csak pár percig uralta a les előtti vizet, szerencsére hamar távoztak, így jöhettek ismét a kisebb termetű madarak. Három tőkés réce közeledett. A békalencsét eszegették. Némelyik egészen közel jött.
Erősen estefelé járt már az idő, amikor a nádasba befektetett farönkön megjelent egy guvat. Fiatal madár volt. Szép nyugodtan sétált végig ott, ahol tavasszal a szüleit láttam. A lemenő nap még épphogy megvilágította nekem.
A nap zárásaként pedig a nádirigó is megmutatta magát. A főként a nád takarásában mozgó madár pár percre kiült a szélső nádszálra. Már nem énekel, a fiókái is kirepültek már, van ideje pihenni.
Fantasztikus délután volt. Talán a vízparti lesben az eddigi legmozgalmasabb fotózás.
Pécs, 2013. július 15.
Etető nádirigók
Pécs, 2013. június 13.
Hajnali hangulat
A következő meglepetést a kis vöcskök okozták. Négy fiókát vezetgetett a szülőmadár, sajnos csak a nádas takarásában. A picik folyton nyaggatták anyjukat, hogy az egymás után hozzon fel a víz alól valami finomságot nekik. Az a szárcsa csibe sem rég kelhetett ki, aki szintén a nádas takarásában úszott el a les előtt. Az igazi ajándék erre a reggelre azonban egy törpegém volt. Többször is átrepült a tisztás fölött, amikor is egy alkalommal a les mellett landolt. Rossz szögben volt persze és nem is a legideálisabb helyre szállt, de arra elég volt, hogy pár képet készítsek róla. Ez a szép, és különleges madár megajándékozott 10 másodperccel, amiért ezen a napon a hajnali fotózást választottam.
Pécs, 2013. június 9.
Vízparti történések
A les két oldaláról is sajátos torokhangján szól egy-egy törpegém. A nád mozgásából nagyjából sejteni is lehet, hogy merre vannak. Az egyik irányból egyre közelebb billennek ki a nádszálak, mire végre a madarat is megláttam. Valamit sejthetett, mert teljesen nem mutatta meg magát. Pár másodperc után el is tűnt a szemem elől.
A délután következő szereplője a múltkor már megismert guvat. Most egyedül érkezett. Párja már minden bizonnyal a tojásokon kotlik. Érkezését előre jelezte. Mielőtt kilépett a tisztásra benyúló fára, elvisította magát a nád takarásában. A nyílt rész előtt picit várt, körülnézett. Majd a les előtt, sajnos fókusztávolságon belül, elsétált előttem.
A vizet figyelve gyakran előfordul, hogy a szabadon álló nádszálak hirtelen, látszólag minden ok nélkül, megmozdulnak. Mintha valami nekimenne a víz alatt. Ez azért nem meglepő egy halastó esetében, hiszen itt halak is vannak, nem csak madarak. Egy ilyen "indokolatlan" nádmozgás után azonban a les előtt piciny madárka bukkant a felszínre. Kis vöcsök úszott be az öbölbe a víz alatt. A meglepően pici madár egészen közel úszott, szép portré lehetőséget adva nekem ezzel.
Utána még jó darabig elidőzött, hol lebukott, hol meg csak ringatózott a vízen.
A nap záróakkordját a nádirigók adták. Folyamatosan kariccsolnak, és kergetik egymást. Persze az izgalmas jelenetek mindig távol történnek. Az egyik ilyen heves kergetőzés közben viszont az egyikük olyan közel jött, hogy érdemes volt pár kockát elereszteni rá. Többre nem is volt lehetőség, mert szinte azonnal a rivális után vetette magát ismét.
Pécs, 2013. május 13.
Vízparti les élesítve
Ennek az öbölnek az életét fogom nyomon követni az év folyamán. Az első alkalom nem kimondottan a vízi madarakról szólt. Nagy örömömre a les körüli nádasban hangosan zajlik az élet. Erről adnak tanúbizonyságot a nádirigók. A nádast láthatatlan határokkal felosztva, az egész területen jelen vannak. Hangosan énekelnek, egymást kergetik, ha netán valaki ezeket a határokat átlépi. A les mellett is énekelt egy. Vele indult új projektem.
Pécs, 2012. május 13.
Új faj a célkeresztben
A beszállóra le-leszálltak a víz fölött vadászgató fiatal füsti fecskék,
és előbújt tollászkodni a fiatal vízityúk is. A jégmadár fotózás körülményeit majd akkor ecsetelem, ha már eredményt is tudok felmutatni róla.
Pécs, 2009. június 29.