Szezonnyitó madáritató
Gyakorlatilag a szabadidőm ezekkel a munkákkal el is telt. Fotózásra csak a tavaszi virágok miatt tudtam időt szakítani, amikbe jártamban-keltemben belebotlottam. Nagyon hiányzott már valami madaras téma. Tehát adta magát a dolog, egy kis időt el kellett tölteni a madáritatónál. Sokra nem számítottam, mert az eddigi tapasztalatok alapján a március nem túl termékeny ezen a téren, de egy kis csendes leselkedés mindig jól jön. A madáritató elválaszthatatlan tartozékai a molnárpoloskák. Amint kitavaszodik, egyből megjelennek a vízen, és egész évben ott rohangálnak. Most is így volt. Egymást kergették, és néha komoly válldobással fűszerezett birkózást is bemutattak.
Ugyanilyen állandó vendégek a gyíkok. Eddig csak fali gyíkokkal találkoztam itt, akik a kunyhót és a medence környékét is birtokolták. Ám most feltűnt egy zöld gyík is. Komótosan sétált a víz mellé, ivott, picit napozott, majd elment.
Van élet az itató körül ez kétségtelen. De azért mégis csak madáritató. Ezt a tényt egy szajkó erősítette meg. Hirtelen jött. Ivott pár kortyot. Elég közel volt, így néhány portrét tudtam róla készíteni.
Majd utána felült a les fölötti fára, és elkezdett énekelni. Aki csak a szajkó recsegő kiáltását ismeri, nem tudja micsoda hangszer rejtőzik ennek a madárnak a torkában. Szenzációs hangutánzó. A mindenféle énekes hangjaiból álló hangicsálásba ezúttal a darvak krúgatása, és a nagy lilikek hangja is belekerült. Biztosan akkor hallotta, mikor az erdő fölött húztak el. Ezzel a hangegyveleggel kezdődött a hatodik itatós szezon.
Pécs, 2014. március 15.