Blogok

A hónap képe - 2013. június

Sakktáblalepke - 2013. június, Tolnanémedi

A június végén kezdődő szabadság ideje alatt Tolnanémediben időztünk. A szokásos bóklászásaim során tudtam egy kis időt szakítani a lepkékre. Méltatlanul kevéset foglalkozom velük, pedig nagyon szeretem őket. Most azonban egy szép délutánon bevetettem magam egy közeli rét virágai és a körülöttük repkedő szépségek közé. Az akkor készült képek közül választottam most egyet a hónap fotójának. Egy selyemkóró virágán szívogató sakktáblalepkét.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/320, ISO 200 beállításokkal készült.


Pécs, 2013. július 6.

Etető nádirigók

A hajnali törpegémes élmény nem hagyott nyugodni, és egy este, amikor a fények is ideálisabbak voltak, ismét próbát tettem. Természetesen semmi sem történik meg kétszer ugyanúgy, így a törpegém is csak a nád takarásában settenkedett. Helyette maradtak a nádirigók. Nagyon aktívan etettek. Érdekes volt látni, hogy a máskor a nádszálak csúcsán éneklő madarak, most egészen alacsonyan, pár centire a víz fölött mozogtak. Onnan szedték össze azt a leginkább szúnyogokból álló táplálékot, amit a fiókáknak hordtak.


Pécs, 2013. június 13.

Hajnali hangulat

Úgy alakult, hogy a vasárnap hajnalt a vízparti lesben töltöttem. Lassan egy hónapja már, hogy itt jártam. Repül az idő, és már nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen mozgás van a nádasban. Bár a lest alapvetően délutáni fotózásra terveztem, a beeső fények olyankor ideálisak, most mégis egy hangulatos, ellenfényes hajnali leskelődés következik. Vastag köd lepte a tavakat, mikor a helyszínre értem. Bőven napkelte előtt volt még, de már javában zajlott az élet. A legutóbbi látogatás óta történt legnagyobb változás talán az, hogy most már sok madárnál kikeltek a fiókák. Erről először a nádirigók tettek tanúbizonyságot. Folyamatosan táplálékkal a csőrükben repültek a nádas egy bizonyos pontjához, ahonnan félreismerhetetlenül megszólalt a fiókák kérő hangja. Nincs egyszerű dolguk a szülőknek ilyenkor, megállás nélkül kell etetniük a fiókákat, hogy a szűnni nem akaró éhségüket csillapítsák. 

A következő meglepetést a kis vöcskök okozták. Négy fiókát vezetgetett a szülőmadár, sajnos csak a nádas takarásában. A picik folyton nyaggatták anyjukat, hogy az egymás után hozzon fel a víz alól valami finomságot nekik. Az a szárcsa csibe sem rég kelhetett ki, aki szintén a nádas takarásában úszott el a les előtt. Az igazi ajándék erre a reggelre azonban egy törpegém volt. Többször is átrepült a tisztás fölött, amikor is egy alkalommal a les mellett landolt. Rossz szögben volt persze és nem is a legideálisabb helyre szállt, de arra elég volt, hogy pár képet készítsek róla. Ez a szép, és különleges madár megajándékozott 10 másodperccel, amiért ezen a napon a hajnali fotózást választottam.


Pécs, 2013. június 9.

A hónap képe - 2013. május

Gyurgyalag pár - 2013. május, Tolnanémedi

Két év kihagyás után sikerült újra összefutnom a gyurgyalagokkal. Egy szép délutánt tudtam velük eltölteni kedvenc löszvölgyemben. A madarak közül néhányan egészen alacsonyan lévő beszállókat használtak. Mindössze fél méterre a talajtól pihentek meg két vadászat között. Ez a szokatlan helyzet, és a területen virágzó különböző növények adták annak a kompozíciónak az ötletét, amelyet megpróbáltam képbe önteni. Ennek a fotózásnak lett a terméke ez a kép, melyet most a hónap fotójának választottam.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6, 1/400, ISO 200 beállításokkal készült.


Pécs, 2013. május 31.

Odútelep

Cinegés odútelepemen kirepültek az első fészekalj fiókái. A legutóbbi ellenőrzéskor még fiókákkal tömött odúk mostanra üresen álltak már. A stabil mogyorós pelén kívül egy odúban történt még változás. Az idén februárban kihelyezett friss odúk egyikben széncinege pár kezdte meg másodköltését.

Sajnos úgy tűnik, idén a búbos cinegék elkerülnek. Bár az erdőben rendszeresen találkozok velük, az odúkat ezúttal nem vették igénybe.


Pécs, 2013. május 30.

A gyurgyalag éve

Idestova 3 éve történt, hogy utoljára gyurgyalagot tudtam fotózni. A 2010 tavaszi sorozat óta ez nem sikerült, leginkább időzítésbeli problémák miatt. Mivel a mostani május közepi tolnanémedi látogatásunk szerencsésen egybe esett egy hosszú hétvégével, időt tudtam szakítani arra, hogy kedvenc löszvölgyemet felkeressem, és megpróbáljak valamit tenni annak érdekében, hogy a magam módján én is csatlakozzam a gyurgyalagot népszerűsítő madárvédelmi kampányhoz. Szóval az egyik délután felszerelkeztem, és elindultam gyurgyalagot fotózni. Mivel különösebben nem készültem elő rá, egy kis távcsöves helyzetfelmérésre szükség volt. A völgy, ami egykoron téglagyárnak adott otthont, majd érdemtelenül szeméttelepként működött, ma a gyurgyalagok zavartalan otthona. A téglagyártás miatt kialakított meredek partfalak ideális otthont adnak a madaraknak. Körülbelül fél órás távcsövezés után már készen állt a haditerv. A partfalak körül úgy 15 pár gyurgyalag sürgölődött. Valamelyek már az üreget készítették, valamelyek csak a közelben vadászgattak, de mindannyian már párban mozogtak. A korábbi évek taktikája az volt, hogy a költőüregeket rejtő fal fölé beszállóágat szúrtam, és azon fotóztam a madarakat. Most azonban ezen változtattam. Említettem, hogy egy időben, 15-20 évvel ezelőtt a hely szeméttelepként üzemelt. A szemétlerakás után a terepet valamelyest rendezték, de persze ez nem múlt el nyomtalanul. Több helyen lehet a növényzet között törmelékhalmokra bukkanni. Egy ilyen törmelékhalomnál, ahol a növényzet nem takart teljesen, egy vastag drót állt ki a földből mintegy 50-60 cm-re. Ezt a drótot használta egy pár gyurgyalag folyamatosan. Pár kör vadászat után mindig ide szálltak le. Egészen újszerű helyzet teremtődött meg ezzel, hiszen nem valamilyen magas fa vagy bokor csúcsán üldögéltek, hanem fotózható magasságban. Ráadásul a fényképezéssel a partfalaknál nem zavarnám az ott szorgoskodó madarakat. A gondolatot tett követte, és a drót helyébe egy ág került, az ág mellé pedig a lessátor. A többi a madarakon múlott.

Nem is kellett sokáig várnom, talán 15 perc sem telt el, és már ott ült előttem egy madár, amit gyorsan még kettő követett.

Rövid perlekedés után azonban már csak kettő, hím és tojó használta a beszállóágat. A harmadik, egy próbálkozó másik hím, csak néha zavarta meg a meghitt idillt.

A párocska uralta a beszálló körüli teret. Időnként felszálltak, vadásztak, és a prédával együtt tértek vissza ismét.Ilyenkor heves farokrázással üdvözölték egymást, és a hím gyakran meg is ajándékozta a párját egy-egy finomabb rovarral.

A táplálkozások után szertartásos tollászkodás következett, ami néhányszor teljesen szinkronban zajlott. Nagy az összhang közöttük.

Ha közben másik gyurgyalag repült el a közelben, hangos prü-prü http://volgyisandor.extra.hu/sites/default/files/images/gyurgyalag22.jpg" />

A földközeli helyzet viszont másra is lehetőséget adott. Néhány alkalmas beszállás után, mikor jó helyre ültek a madarak, megpróbáltam a képekbe az éppen virágzó növényeket is belekomponálni. Így adódott, hogy néhány fotón a kaszanyű bükköny is helyet kapott.

 

Jó délután volt. Hazafelé menet elgondolkodtam, hogy milyen érdekes az élet. Ahol egykor a nagyszüleim kemény munkával keresték a kenyeret, a még működő téglagyárban, ott most én 60-70 évvel később gyurgyalagot fotózok. Szeretem ezt a helyet.


Pécs, 2013. május 21.

Cseperedő fiókák

Kis pártfogoltjaimnál gyorsan telik az idő. A május eleji odúellenőrzésekor még tojásos fészekek már rendre fiókákat rejtenek. Hiába, ezek az apróságok gyorsan fejlődnek.

Az idén frissen kirakott odúk egyikét mostanra egy mogyorós pele foglalta el. Örülök neki mindig, de kiismerni még nem tudtam. Folyton másik odúban bukkan fel, többen is fészket rak, aztán nem használja, és egy teljesen másikban találom meg ismét. 

A kiskertünk albérlőinél is változás történt. A fiókák hamarosan elérik teljes fejlettségüket, és elhagyják a fészekodút.


Pécs, 2013. május 16.

Vízparti történések

Borult vasárnap délután volt. Nehéz felhők úsztak a tavak felett is. A vízparti lesnél volt egy kis rendezgetni való, a nád hihetetlen gyorsan nő. Persze a csizmaszár most is megmerült, szerencsére a vizet nem hűtötte le a fagyos szentek hideg levegője. Sebaj, tereprendezés után csizma le, a les amúgy is száraz, mezítláb is vígan el leszek benne. Legutóbbi látogatásom óta sokat változott a látkép. A sárga, öreg nád helyét lassan átveszik a friss, zöld hajtások, amik között folyamatosan mozog valami. Elsőnek egy foltos nádiposzáta tűnik fel. Közel a vízhez ugrál nádszálról nádszálra. A víz felszínén úszó rovarokat szedegeti. Ahogy lőtávolba ér, pár kép készül is róla.

A les két oldaláról is sajátos torokhangján szól egy-egy törpegém. A nád mozgásából nagyjából sejteni is lehet, hogy merre vannak. Az egyik irányból egyre közelebb billennek ki a nádszálak, mire végre a madarat is megláttam. Valamit sejthetett, mert teljesen nem mutatta meg magát. Pár másodperc után el is tűnt a szemem elől.

A délután következő szereplője a múltkor már megismert guvat. Most egyedül érkezett. Párja már minden bizonnyal a tojásokon kotlik. Érkezését előre jelezte. Mielőtt kilépett a tisztásra benyúló fára, elvisította magát a nád takarásában. A nyílt rész előtt picit várt, körülnézett. Majd a les előtt, sajnos fókusztávolságon belül, elsétált előttem.

A vizet figyelve gyakran előfordul, hogy a szabadon álló nádszálak hirtelen, látszólag minden ok nélkül, megmozdulnak. Mintha valami nekimenne a víz alatt. Ez azért nem meglepő egy halastó esetében, hiszen itt halak is vannak, nem csak madarak. Egy ilyen "indokolatlan" nádmozgás után azonban a les előtt piciny madárka bukkant a felszínre. Kis vöcsök úszott be az öbölbe a víz alatt. A meglepően pici madár egészen közel úszott, szép portré lehetőséget adva nekem ezzel.

Utána még jó darabig elidőzött, hol lebukott, hol meg csak ringatózott a vízen.

A nap záróakkordját a nádirigók adták. Folyamatosan kariccsolnak, és kergetik egymást. Persze az izgalmas jelenetek mindig távol történnek. Az egyik ilyen heves kergetőzés közben viszont az egyikük olyan közel jött, hogy érdemes volt pár kockát elereszteni rá. Többre nem is volt lehetőség, mert szinte azonnal a rivális után vetette magát ismét.


Pécs, 2013. május 13.

Odútelep

Két hét is eltelt a legutóbbi odúellenőrzés óta, itt volt az ideje, hogy körülnézzek, hogyan haladnak a költések. Tulajdonképpen a vártnak megfelelően. Az első vizit alkalmával még befejezetlen fészkekben mostanra már számos tojás lapult. Illetve a korábban mogyorós pelét rejtő odúban is cinege tojásokat találtam.

Egy odúban pedig a kotló madarat is sikerült meglepni. Az óvatos odúnyitást sokszor eltűrik a tojásokat melengető szülők. A lassú mozdulatok nem zavarják le a fészekről.

A kerti albérlőnknél is haladnak a dolgok. Immár tanúi lehettünk, hogy a barátcinegék hogyan is kezdik meg életüket. Az odúban már frissen kikelt fiókákat is láthattunk.

Persze nem csak a cinegés odúkat ellenőriztem. Sorra kerültek a búbos banka számára kihelyezett odúk is. Ezeket a faj igényei szerint, nyílt, gyepes területre raktam. Az igaz, hogy van pár más madárfaj, amik konkurensei lehetnek a bankának, de arra mégsem számítottam, hogy az egyik nagy odút is széncinege foglalja el. A cinege méretéhez képest hatalmas odút szépen belakta a pár, és immár 10 tojáson kotlott a tojó. 


Pécs, 2013. május 3.

A hónap képe - 2013. április

Nyaktekercs - 2013. április, Tolnanémedi

Az elmúlt évben sikerült közelebbről megismerkedni a nyaktekerccsel. A több éve ismert revírben akkor nagy biztonsággal kezdtem bele a fotózásba, ami már elsőre nem várt eredményeket hozott. Már alig vártam, hogy ebben az évben folytatni tudjam a megkezdet munkát. Mivel a módszer és a hely már bizonyított, ezért csak a madarakra kellett koncentrálnom, illetve arra, hogy a fotók ne csak a nyaktekercset, hanem annak élőhelyét is valamelyest bemutassák. A revír egyik meghatározó pontja az az öreg diófa, melyen előszeretettel tartózkodnak a madarak. Innen jól szemmel tartják a területet, és az öreg diófában élő hangyák táplálékot is nyújtanak nekik. Ebből a megfontolásból került a nyaktekercs mellé a diófaág is a fotóra, mely áprilisban a hónap képe lett.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/160, ISO 400 beállításokkal készült.


Pécs, 2013. május 1.