volgyis blogja
Karácsonyi verebek
A verebek egyből megértették, mit akartam, elkezdődhetett a móka. :) Először csak egyesével jöttek.
Majd jó verébszokás szerint egymást érték a kerítés tetején. Mintha kupaktanácsot ültek volna az új helyen. :)
A végén pedig még egy kis pihenésre is futotta a nagy zsivaly közepette.
Pécs, 2013. december 31.
Veréb
Pécs, 2013. december 22.
Zúzmarás nap
Nem túl jó helyre, de sebaj. Őt még többen is követték. Nem mindegyik a megfelelő érzékkel találta el a beszállásra kijelölt helyet, de azért volt olyan madár, ami megértette, mit akartam. :)
Bár ez a nap nem volt olyan mozgalmas, mint az előző heti, de ismét kaptam valami pluszt a képekhez. A zúzmarás növényzet, és a szürkés, ködös idő különleges körítést adott a mai fotózáshoz. Így átfagyva ugyan, de ismét elégedetten indulhattam haza.
Pécs, 2021. december 14.
Harkályok
Azért idővel remélem változik a helyzet, és a nagyobb rokonokat is lencsevégre tudom majd kapni.
Pécs, 2013. december 10.
Az asszonynak mindig igaza van
Hoppá-hoppá! Pár óvatos kattintás, de az ölyv nyugodt volt. Így bátran készíthettem sorban a képeket. De jó, hogy kijöttem! Ölyvem nézelődik, kémleli a környéket, néha jólesően vakarózik egyet.
A nap közben néha kibukkan a felhők közül, szépen telibekapja a madarat. De mi ez, elkezdett esni a hó. Egyre jobban, miközben a nap is sütött. Mi van ma itt? Persze én meg csak nyomom a gombot, telik a memóriakártya szépen. Azon ügyködök, hogy minél több hópelyhet a képbe szorítsak.
Madaram, miután jól kibámulta magát, leugrott a földre, hogy egyen is valamit. De a java csak ezután követezett. Újabb riasztás a madáretetőn, újabb árnyék, egy másik ölyv landol a földön. Nincs teketória, neki esik a másiknak. Megy a csetepaté, sajnos elég rossz helyen, így fotó nélkül ér véget az ölyvek közti nézeteltérés. A másodjára jött madár fel is ugrik a levegőbe. Kisvártatva, azonban újabb madár érkezik.
Ő már a harmadik. Ő is bepróbálkozik, hogy valami konchoz jusson, de ő is arra kényszerül, hogy odébb álljon. Még egy-két sikertelen próbálkozás, rárepülés után fel is adja a dolgot.
Az elsőként érkezett ölyv meg csak evett. Miután sikeresen elkergetett mindenkit, és megtömte a begyét, felugrott a beszállóra, hogy rendbe szedje magát.
Csőrtisztítás, tollrázás után még egy darabig ücsörgött előttem. A nap eközben már a horizontra ért. A szemközti hegyoldal már a napnyugta fényeiben úszott.
Miután eltűnt a nap, madaram is úgy döntött, elvonul emészteni. Én meg csak ültem a lesben, nézegettem az elmúlt három óra képeit, próbáltam felfogni, mi is történt. Az elmúlt négy évben számtalanszor elképzeltem már, hogyan szeretném az ölyveket fotózni. Kitaláltam számtalan helyzetet. De a kirakósnak legalább egy eleme eddig mindig hiányzott. Ezen a délutánon minden stimmelt. Megjöttek az ölyvek, szép fények voltak, esett a hó, nem merült le a fényképező, és én is a lesben voltam. Mindez úgy, hogy nem keltem hajnalban. Ki érti ezt? Azért egy végső következtetést levontam az esetből. Az asszonynak mindig igaza van! :) Pussz!
Pécs, 2013. december 7.
A hónap képe - 2013. november
A november végi időjárás nagyon szép látványossággal örvendeztetett meg. A hirtelen megérkezett havazás őszi ruhájában lepte mag a mecseki erdőt. A hegyoldalak behavaztak, miközben a fák jó része még tartotta színes lombját. Az egyik napról a másikra fehérré vált tájat színes pamacsokként díszítették a fák. A varázslat csak néhány napig tartott. A nappali 0 °C feletti hőmérséklet elvitte a havat, az éjszakai mínuszok pedig egy-kettőre bebarnították és lepergették a színes leveleket. Szép volt, csoda volt, tán igaz se volt. :)
A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 18-200 1:3.5-6.3 DC optikával, f7.1, 1/125, ISO 200 beállításokkal készült.
Pécs, 2013. december 1.
Őszbúcsúztató
Ám mostanra alakult ki az a jellegzetes, szárnysuhogós forgatag, amit annyira szeretek. Közelről figyelni a sürgölődő madarakat nagyon kellemes időtöltés.
Előttünk a tél, sok-sok madáretetős élményt mindenkinek! :)
Pécs, 2013. november 30.
Mostanában a Mecsekben - Az első hó
Pécs, 2013. november 26.
Elkezdődött
Sokat nem időzik, leugrik a húshoz. A magas fű elrejti a szemem elől, apró mozgásokat látok csak belőle. Gondoltam egy kis falatozás lesz, aztán majd visszaül a fára. Nem így lett. Két órán át ücsörgött, szinte mozdulatlanul. Aztán ki tudja minek a hatására csak elkezdett enni. Pár perc múlva újabb árnyék siklik be a les fölé, újabb ölyv. Nem száll le, ráfordul a földön lévőre. Az meg felugrik a levegőbe, és mindketten elrepülnek. A köd miatt nem látom hova, csak hallom, hogy az erdő széli fákról kiabálnak egymásnak. Vártam még egy darabig, hátha visszajönnek, nem jöttek. A sűrű ködöt kihasználva, észrevétlenül én is leléptem. Bízzunk benne, hogy egy jó szezon kezdete volt ez a ködös, szemerkélős reggel!
Pécs, 2013. november 24.
A határban
Még arra is volt időm, hogy az egyre gyorsabban alábukó napkorongot is elkapjam a Sión átívelő hídról. A naplemente gyönyörű volt, a csendet csak a tarlóról elhúzó varjak károgása zavarta meg. Nincs mese, ez a hely a világon az egyik legszebb! Legalábbis nekem! :)
Pécs, 2013. november 2.